Ügyintézés

Ügyfélfogadás

2023. áprilisától a Polgárdi Polgármesteri Hivatalban az ügyfélfogadás egy további nappal bővült: csütörtökön 13:00 – 16:00 óra között is várjuk kedves ügyfeleinket.  

A Polgárdi Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:  

• hétfő 8:00 – 12:00 és 13:00 – 16:00    16:00-18:00** 
• kedd nincs ügyfélfogadás 
• szerda 8:00 – 12:00 
• csütörtök 13:00 – 16:00 
• péntek nincs ügyfélfogadás  

**hétfői munkanapokon 16:00- 18:00 óra között ügyeleti szintű ügyfélfogadás van

Ügyleírások

ANYAKÖNYVI KIVONATOK KIADÁSA

A 2014. július 1-jét követően bekövetkezett anyakönyvi eseményeket elektronikus anyakönyvbe kell rögzíteni. Az elektronikus anyakönyv országos szinten a személyt tartja nyilván és ehhez rendeli hozzá az egyes anyakönyvi eseményeket, illetve azok adataiban történt változást.

Az anyakönyvi eseményeket az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek az illetékességi területén az anyakönyvi esemény bekövetkezett.

Anyakönyvi kivonat iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél, hivatásos konzuli tisztviselőnél elő lehet terjeszteni. Anyakönyvi kivonatot az érintettek, illetve azon személyek kérhetnek, akik igazolni tudják, hogy a kivonat kiállításához jogos érdekük fűződik; más személy csak meghatalmazással és személyazonosításra alkalmas okmánnyal együtt igényelheti.

Az anyakönyvi kivonatok kiállítása illetékmentes.

HÁZASSÁGKÖTÉSI SZÁNDÉK BEJELENTÉSE

A házasulandó felek a házassági szándékukat személyesen, együttesen megjelenve jelenthetik be, melyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.

A házasságkötés időpontja legkorábban a jegyzőkönyv felvételétől számított harmincegyedik napra tűzhető ki.

A külföldi állampolgár házasságkötéséhez szükséges okiratokat és a jegyzőkönyvet az anyakönyvvezető továbbítja a Fejér Vármegyei Kormányhivatalhoz, elbírálás céljából.

A szükséges okmányok magyar házasulók esetében:

• személyazonosító igazolvány és lakcímigazolvány vagy magyar útlevél és lakcímigazolvány

• mindkét házasulandó fél születési anyakönyvi kivonata

• családi állapot igazolás

  • elvált személynél: jogerős bírósági ítélet, vagy az előző házasságáról készített záradékolt házassági anyakönyvi kivonat,

• 16. életévét betöltött személy esetében a gyámhivatal előzetes engedélye szükséges

A házasságkötés létesítése hivatali helyiségen kívül, valamint hivatali munkaidőn kívül engedélyköteles, és azért külön díjat kell fizetni. A kérelmet az anyakönyvvezetőnél kell benyújtani. Vasárnap, ünnepnapokon (munkaszüneti napokon) történő házasságkötés lehetőségét az anyakönyvi törvény kizárja. Hivatali munkaidőben és hivatali helyiségben történő házasságkötések térítésmentesek.

HALÁLESET ANYAKÖNYVEZÉSE

Az eljárást az elhunyt hozzátartozója kezdeményezheti. Az anyakönyvezéshez szükséges okmányok:

• halottvizsgálati bizonyítvány,

• “haláleset bejelentéséről” készült jegyzőkönyv,

• az elhalt személyazonosító igazolványa,

• lakcímkártyája,

• jogosítványa,

• útlevele,

• a bejelentő személy személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája

Az anyakönyvezést elősegíti, ha a halálesetet bejelentő személy rendelkezésére áll az elhalt személy születési anyakönyvi kivonata, illetve családi állapotát igazoló okmánya. A haláleset bejelentésekor az anyakönyvvezető az elhalt okmányait bevonja.

HÁZASSÁGI NÉVVISELÉSI FORMA MÓDOSÍTÁSA

Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár az anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli. A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.

A házassági névviselési forma – a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után – a Polgári Törvénykönyv szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható.

Az eljárásra érintett jogosult, aki házassági nevet visel. Csak személyes ügyintézésre van lehetőség.

Mi a különbség a házassági névviselési forma és a házassági névváltoztatás között?

• Házassági névviselési forma módosítása: a házassági anyakönyvbe bejegyzett névviselési forma módosítása a névviselési formákra vonatkozó szabályai szerint a házasság fennállása alatt vagy megszűnése után anyakönyvi eljárásban.

• Házassági névváltoztatás: a házassági név korrekciójára irányuló névváltoztatási eljárás a házasság megszűnése után, melyet az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter folytat le.

A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a kérelem a bármely anyakönyvvezetőnél előterjeszthető.

SZÜLETÉSI NÉV MEGVÁLTOZTATÁSA

A születési név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani az anyakönyvvezetőnél, a helyben kapott formanyomtatványon, külföldön élő magyar állampolgár esetében az illetékes konzuli tisztviselőnél.

Kiskorú gyermek névváltoztatását törvényes képviselője, cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személy kérelmét a gondnok terjesztheti elő. Kiskorú gyermek esetében, ha a szülők elváltak, akkor is kell mindkét szülő hozzájárulása a név megváltoztatásához. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a szülő felügyeleti jogát megvonták, és ezt jogerős bírósági határozat igazolja.

14. életévét betöltött kiskorú esetén az ő hozzájárulása is szükséges.

APAI ELISMERŐ NYILATKOZAT

A nem házasságba születő gyermek esetén teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tenni ahhoz, hogy a gyermek az apa nevére kerülhessen és a szülők közösen gyakorolhassák a szülői felügyeleti jogokat. Apai elismerő nyilatkozat tételére csak akkor kerülhet sor, ha apasági vélelem nem áll fenn, nem kell mást a gyermek apjának tekinteni.

Az eljárás lakóhelytől függetlenül bármely illetékes hatóságnál indítható, a szülők mindegyikének személyes jelenléte szükséges. A jegyzőkönyv felvételekor kell nyilatkozni arról, hogy a férfi a gyermeket magáénak elismeri, az anya ehhez hozzájárul és közösen nyilatkozni kell a gyermek családi nevéről is.

HAGYATÉKI ÜGYINTÉZÉS

1. Rendes hagyatéki eljárás – hivatalból indul és illetékmentes

2. Póthagyatéki eljárás – kérelemre indul és illetékmentes

Az ügyintézés menete

A halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követően az anyakönyvvezető hivatalból – a halott vizsgálati bizonyítvány hagyatéki példányának megküldésével- értesíti az elhunyt utolsó belföldi lakóhelye szerinti Polgármesteri Hivatal hagyatéki ügyintézőjét, hogy az elhunyt hagyatéki ügyének lefolytatásáról gondoskodjék. A hagyatéki eljárás megindítására az értesítést követő 30 napon belül kerül sor.

Ha az elhunyt polgárdi lakos, akkor a halott vizsgálati bizonyítványon hozzátartozóként feltüntetett személyt értesítjük az eljárás megindulásáról. Az értesítésben tájékoztatjuk arról is, hogy a leltárfelvételhez milyen dokumentumokra, adatokra lesz szükség.

A hagyatéki eljárást az illetékes közjegyző fogja lefolytatni. 

Póthagyatéki ügyintézés

Előfordulhat, hogy az örökhagyónak volt olyan vagyontárgya, amely nem került bele a hagyatéki eljárásba. Ha egy hagyatékhoz tartozó vagyontárgy a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő, akkor az öröklésben érdekelt személy póthagyatéki eljárást kezdeményezhet, illetve annak lefolytatását jogszabály is előírhatja bizonyos esetekben. 

HATÓSÁGI IGAZOLÁS 3,5 T FELETTI GÉPJÁRMŰVEK TÁROLÁSÁHOZ

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerin tehát: 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető tulajdonos székhely, telephely címként csak olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék tartalmaz és e járművek számára ténylegesen tárolási helyül szolgál. Azt a tényt, hogy az ingatlan alkalmas a járművek tárolására a települési önkormányzat jegyzője igazolja.

BEHAJTÁSI ENGEDÉLY

Polgárdi Városában vannak súlykorlátozással érintett utak, útszakaszok, amelyeket a Polgárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2019. (IX.20.) önkormányzati rendelete tartalmaz. Ezekre az útszakaszokra csak kérelem alapján kiadott engedéllyel szabad behajtani. Az engedély kiadása azonban nem automatikus, az akár meg is tagadható.  

BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:5. § (1) bekezdése szerint a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

A jegyző előtt igénybe vehető birtokvédelem a birtoklás tényén, vagyis ténykérdésen alapul, ennek során nem vizsgálható a birtokláshoz való jogcím, jogosultság, vagy a birtoklás jogalapja. 

FÁS SZÁRÚ NÖVÉNY (FÁK ÉS CSERJÉK) KIVÁGÁSA IRÁNTI ENGEDÉLYKÉRELEM, NÖVÉNYKARBANTARTÁS

A közterületeken lévő fás szárú növények kivágására vagy jelentős mértékű megcsonkítására kizárólag jegyzői engedély alapján kerülhet sor. A közterületen lévő fa engedély nélkül történő kivágása esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye, a kivágott fa pénzbeli megváltásának megfelelő összeg előírásával egyidejűleg.

Magánterületi ingatlanon ültetett, 40 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kivágni vagy jelentős mértékben csonkolni csak engedély alapján szabad, a vegetációs időszakon kívül. Nem kell engedély gyümölcsfa és inváziós fajú fás szárú növények; valamint élet- és vagyonbiztonságot fenyegető fák kivágása esetén.

PANASZ GAZOS, PARLAGFÜVES INGATLAN ESETÉN

Parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. Helyszíni ellenőrzést bejelentés alapján belterületen a jegyző végez. Az előírt parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén belterületen a települési önkormányzat jegyzője rendeli el a közérdekű védekezést.

Külterület esetében a területileg illetékes járási hivatal végzi a bejelentésben megjelölt ingatlan helyszíni ellenőrzését. Jogszabálysértés esetén a közérdekű védekezést külterületen, illetve az önkormányzat saját tulajdonában lévő belterületi ingatlanon a vármegyei kormányhivatal rendeli el.

KÖZTERÜLET HASZNÁLATI ENGEDÉLY

A közterület rendeltetésétől eltérő módon történő használatához Polgárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelete szerinti esetekben és feltételekkel közterülethasználati engedély szükséges. 

BONTÁSI ENGEDÉLY KÉRELEM

A közterület bontása engedélyköteles, amelynek szabályait (beleértve a helyreállítást, szakfelügyeletet és szankcionálást is) Polgárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2020. (II.11.) önkormányzati rendelete szabályozza. 

MÉHÉSZEKKEL, MÉHEK VÁDOROLTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÜGYEK

A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. Az önkormányzati jegyzője nyilvántartja a méhész nevét és lakóhelyét, a méhcsaládok állandó és legutóbbi tartási helyét, az állatorvosi igazolás számát, keltét és kiállításának helyét, a méhcsaládok számát, az elhelyezésre szolgáló terület pontos megjelölését (dűlő, hrsz., stb.) és a letelepedés idejét.

Az országhatártól számított tíz kilométeres körzeten belül, a szomszédos állam területéről, vagy ismeretlen helyről származó méhrajt észlelője vagy befogója köteles a települési önkormányzat jegyzőjénél haladéktalanul bejelenteni.

A méheket – beleértve az anyát és a fiasítást is – állandó tartási helyükről átköltözés, vándoroltatás vagy elidegenítés esetén egy hétnél nem régebbi állatorvosi igazolással szabad kivinni. Az igazolás a kiállítástól számított hét napig, méhek folyamatos vándoroltatása esetén annak egész időtartamára érvényes. Az igazolást – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a hatósági állatorvos állítja ki. A méhész az állatorvosi igazolást a vándoroltatás során köteles mindig magánál tartani és ellenőrzés esetén bemutatni. A méhek csak az igazolással szállíthatók, ennek hiányában a szállítást meg kell tiltani. A méhek kiszállítását a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat jegyzőjének. A méhész köteles a méhállományok tartásának helyét, vándoroltatását nyilvántartásba vétel céljából az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint bejelenteni a letelepedés helye szerint illetékes szervnél.

A nyilvántartásba vett méhtartókat egyes a méheket veszélyeztető növényvédelmi tevékenységről (pl.: permetezés, szúnyogirtás, stb.) a hivatal munkatársai rövid úton tájékoztatják. A tartás gyakorlásánál figyelemmel kell lenni a 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet előírásaira is, mely értelmében a méhészkedést – a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával szabad. Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével – a magasban való kirepülését kell biztosítani. Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

TALÁLT TÁRGYAK KEZELÉSE

A talált dolgok tekintetében követendő eljárás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezik. A Ptk. 5:55. § (1) bekezdése értelmében a találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc nap alatt a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, vagy más átvételre jogosult személynek átadni, vagy a települési önkormányzat jegyzőjének beszolgáltatni.

A Ptk. 5:55. § (2) bekezdése alapján a jegyzőhöz való beszolgáltatásakor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára, amiről a jegyző igazolást ad ki. 

A talált dolog tulajdonosának megállapítását követően a jegyző a dolgot haladéktalanul átadja a jogosultnak. Amennyiben a dolog jogosultjának személye nem állapítható meg, a jegyző a beszolgáltatástól számított három hónapon át a dolgot megőrzi, és ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot – ha ennek tulajdonjogára átadáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni.

A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.

Ha a jogosult a dologért az átadástól számított 3 hónap alatt nem jelentkezett és a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti. Ha a talált dolog nem tartható el vagy nem őrizhető meg, a jegyző az értékesítéséről késedelem nélkül gondoskodik. Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot részére ki kell adni, az értékesítés után történő jelentkezés esetén a befolyt összeget ki kell neki fizetni. Elveszti a jogosult a dolog tulajdonjogára vagy az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényét, ha a találástól számított 1 éven belül nem jelentkezik.

A közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállító eszközén talált dolgot a találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt.

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a talált személyazonosító igazolványt le kell adni a találás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki azt – a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt – haladéktalanul megküldi a találás helye szerint illetékes járási hivatalnak.

Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa (találódíj). A találódíj a találótársakat egyenlő arányban illeti meg. A találó a talált dolog kiadását költségkövetelésének és találódíjának kielégítéséig megtagadhatja.

A találót ezek a jogok akkor is megilletik, ha a talált dolgot a hatóságnak adta át. A hatóság a dolgot vagy az értékesítéséből befolyt vételárat a találó hozzájárulásával adhatja ki az átvételre jogosultnak, kivéve, ha az átvételre jogosult a dolog értékét a hatóságnál letétbe helyezi. A letétbe helyezett összeg a letett dolog helyébe lép.

Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. Ha az állam a dologra nem tart igényt, annak tulajdonát a találó szerzi meg; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.

Ha a talált tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga az államot illeti meg.

TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSASHÁZAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAIRÓL

A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A jegyző hivatalból, vagy bejelentésre elsősorban azt ellenőrzi, hogy az adott társasház működése összhangban van-e a törvényi előírásokkal:

• a társasház alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata, belső szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, illetve

• a társasház működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső szabályzatoknak.

A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye. Az eljárás nem irányulhat továbbá a társasház működésének gazdaságossági vagy célszerűségi szempontból való ellenőrzésére.

A jegyző törvényességi felügyelete  nem terjed ki:

• kisebbségben maradt tulajdonos megtámadja a közgyűlési határozatot (ezzel bírósághoz kell fordulnia)

• közös képviselő elleni büntetőfeljelentés, kártérítési per indítása (szintén bírósági hatáskör)

• a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hirdetményekkel összefüggő panaszkezelés

• a társasházkezelést végző, illetve a közös képviseletet ellátó cég vagy vállalkozó kötelező regisztráció nélkül végzi tevékenységét (ennek ellenőrzését, és a  regisztrációt a megyei kormányhivatalok járási hivatalainál lehet kérni)

• mindenféle egyéb, így a társasházban végzett zajos tevékenység, szomszédviták, az állattartási problémák; ezeket illetően hatósági eljárást kell, illetve lehet kezdeményezni az illetékes polgármesteri hivataloknál)

Felhívjuk a Társasházak és a lakosság figyelmét, hogy a jegyző törvényességi felügyelete tehát kizárólag a társasház belső szabályzatainak ellenőrzésére, illetve a társasház működésének, határozatainak és a legfőbb döntéshozó szerv határozatainak törvényességi ellenőrzéseire terjed ki, azaz arra, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályoknak és a társasház szabályzatainak.

Azok a társasházi ügyek, amelyeknek tárgya a közös képviselővel, az intézőbizottsággal vagy a számvizsgáló bizottsággal kialakult személyes jellegű konfliktus eldöntése, továbbra sem tartoznak a törvényességi felügyeleti illetve jegyzői hatáskörbe.

TELEPENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Bejelentés köteles tevékenység:

Az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott tevékenység a telep fekvése szerint illetékes jegyző részére történő bejelentés alapján folytatható. A jegyző a bejelentést követően megvizsgálja, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. Ha az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja. Ha az adott telepen az adott tevékenység végezhető a tevékenységet nyilvántartásba veszi. 

Engedély köteles tevékenység:

A Rendelet 2. mellékletében felsorolt ipari tevékenységek végzése esetén kérelemre a jegyző telepengedélyezési eljárást folytat le a szakhatóságok bevonásával. A jegyző a telepengedély iránti kérelem elbírálása során köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

A tevékenység csak jogerős vagy végleges engedély birtokában kezdhető meg illetve folytatható. 

Adatváltozás, tevékenység megszűnése

Az ipari tevékenység végzője a telepengedély megadását követően a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást – az ipari tevékenység változtatását ide nem értve – haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek. A tevékenység végzője a tevékenység megszűnését is köteles a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és a telepengedélyt leadni.

VADKÁR, VADÁSZATI KÁR, VADBAN OKOZOTT KÁR ÜGYEK

VADKÁR: a jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek a vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

VADÁSZATI KÁR: A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt.

VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁR: Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

A vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a károsult és a kárért felelős személy között a hivatkozott közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki. A kár becslését az egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint a kirendeléstől számított nyolc napon belül le kell folytatni. A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul a jegyzőnek átadni, aki a felek között egyezség létrehozását kísérli meg a kár megtérítésére vonatkozóan.

A kárbecslés időpontjáról és helyéről – az azon való részvétel céljából – a jegyző az érdekelteket értesíti. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek (nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, és tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét) a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.

A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár!

A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás – ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is – költségeinek megfizetésére – eltérő megállapodás hiányában – a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás illetékmentes. Szakértői díj megelőlegezése (előzetesen 20.000,-Ft, mely a szakértő által kiállított számla alapján kerül pontosan megállapításra).

Ügyintézési határidő 60 nap. Az eljárás a károsult bejelentésére indul.

GYERMEK SZÜLETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS

Az újszülöttek egyszeri támogatására az a kérelem benyújtásakor Polgárdi városában bejelentett, állandó lakcímmel rendelkező, gyermeket saját háztartásában nevelő szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy törvényes képviselő jogosult, aki:

a) a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve Polgárdi városában bejelentett, állandó lakcímmel rendelkezik és más településen tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagy

b) munkáltatói igazolással igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve folyamatosan polgárdi városában rendelkezik munkahellyel, emellett nyilatkozata szerint más településen a kérelemmel érintett gyermeke után ugyanilyen típusú támogatást nem vett fel.

A támogatás formája egyszeri vissza nem térítendő pénzbeli juttatás, amelynek összege az első újszülött gyermek után 25 000 Ft, a második újszülött gyermek után 30 000 Ft, a harmadik és minden további újszülött gyermek után 35 000 Ft.

A támogatás iránti kérelmet legkésőbb a gyermek születését követő hatodik hónap végéig lehet benyújtani. A kérelem benyújtásának határideje jogvesztő.

ESETI TÁMOGATÁS (SEGÉLY)

Eseti támogatás megállapítását kérheti az a Polgárdi városban lakcímmel rendelkező személy, aki, vagy akinek a családja átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd, és megfelel az e rendeletben meghatározott vagyoni és jövedelmi feltételeknek. Eseti támogatás alapvető élelmiszereket, tisztító és tisztálkodó szereket tartalmazó csomagként is megállapítható.

LAKHATÁSI, ÁPOLÁSI, GYÓGYSZER TÁMOGATÁS

Lakhatási támogatás megállapítását kérheti az a polgárdi lakcímmel rendelkező szociálisan rászorult személy, aki az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség rendszeres fenntartási költségeit nem tudja megfizetni, vagy azok megfizetése rá és a vele egy háztartásba élőkre aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

Ápolási támogatás formájában települési támogatásra jogosult a tartósan beteg, állandó és tartós felügyeletre szoruló 18. életévét betöltött hozzátartozójának otthoni ápolását, gondozását végző szociálisan rászorult személy, amennyiben az ápolt személy és az ápolást végző hozzátartozó is Polgárdi városában bejelentett lakcímmel rendelkezik, továbbá, ha az ápolást végző személy

a) rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá

b) akinek a családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében annak 250%-át.

Gyógyszertámogatás megállapítását kérheti az a szociálisan rászorult személy, aki közgyógyellátásra nem jogosult, de egészségi állapota, diagnosztizált krónikus betegsége miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorul.

TANÉVKEZDÉSI TÁMOGATÁS

Tanévkezdési támogatás megállapítását kérheti a szülő, akinek a családja az óvoda- és iskolakezdéssel járó költségeket szociális helyzete miatt segítség nélkül nem képes megoldani, és az alábbi valamennyi feltételnek megfelel:

a) a gyermekével azonos, a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve Polgárdi város területén állandó lakcímmel rendelkezik és más településen tartózkodási hellyel nem rendelkezik,

b) gyermekét a saját háztartásában neveli,

c) a gyermeke a polgárdi óvodában vagy általános iskolában tanulói jogviszonyban áll,

d)  családjában az főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, gyermekét egyedülállóként nevelő szülő esetén 400%-át.

TÜZELŐ TÁMOGATÁS

Tüzelő támogatás formájában rendkívüli települési támogatásra jogosult az a Polgárdi településen lakcímmel rendelkező személy, aki vagy akinek a családja átmenetileg fűtési gondokkal küzd. A tüzelő támogatás természetbeni formában nyújtott támogatás. 

TEMETÉSI TÁMOGATÁS

A temetési támogatást a temetési költségek utólagos megtérítésére lehet kérelmezni. Temetési támogatás formájában rendkívüli települési támogatásra jogosult az a Polgárdi városában lakcímmel rendelkező személy, aki hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodik, de a temetési költségek viselése saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti, és megfelel a helyi rendelet szerinti jövedelmi határoknak. A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére a kegyeleti költségekről kiállított számlák másolatát is. 

A kérelmet a haláleset bekövetkezését követő 90 napon belül lehet benyújtani, a határidő elmulasztása jogvesztő.

KÖZTEMETÉS

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései szerint, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy ha az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik, a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről. 

A temetésre köteles ismert hozzátartozókat, illetve a hagyatéki eljárás lezárása után ismertté vált örökösöket a köztemetés költségeinek önkormányzat részére történő megtérítésére kötelezzük. 

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY, HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZET MEGÁLLAPÍTÁSA

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása jegyzői hatáskör. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre és - ha megfelel a feltételeknek - a szünidei gyermekétkeztetésre, egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a törvényi feltételek fennállnak. Az eljárások kérelemre indulnak.

TELEPÜLÉSKÉPI ELJÁRÁSOK

Polgárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2017 (XII.21.) önkormányzati rendelete szól a településképi előírásokról, eljárásokról.

Felhívjuk a tervezők és az építtetők figyelmét, hogy valamennyi építési tevékenység során kötelező betartani a rendeletben foglaltakat, így az építési engedély köteles, vagy a nem építési engedély köteles, valamint az egyszerű bejelentési eljárást követően végezhető építési tevékenységek esetén is.

A településképi véleményezési és bejelentési eljárás, valamint a településkép védelmi konzultáció és tájékoztató formanyomtatványon kezdeményezhető. A településképi bejelentés tudomásul vétele és annak kiadmányozása a polgármester hatásköre.

A településképi kötelezés a fenti eljárások valamelyikének elmulasztása, vagy az eljárásban egyeztetett, igazolt településképi megfelelésnek ellentmondóan végrehajtott építési tevékenység, vagy rendeltetés váltás, illetve azzal összefüggő hiányosság feltárását követően a településképi követelményeknek való megfelelésre irányuló eljárás. A településképi kötelezésben tűzött határidő eredménytelen leteltét követően a polgármester határozatában az ingatlantulajdonost közigazgatási bírságnak minősülő településkép védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

KERESKEDELMI ÜGYEK –MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ÜGYEK

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (Kr.) tartalmazza a bejelentés és működési engedély alapján gyakorolható kereskedelmi tevékenységek folytatásának szabályait.

A bejelentés-köteles termékkörök: a Kr. 6. mellékletében meghatározott termékkörök. Engedélyköteles kereskedelmi termékkörök: a Kr. 3. mellékletében meghatározott termékkörök.

A mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli kereskedelem, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében a kereskedő székhelye szerinti település jegyzője jár el.

A többi kereskedelmi tevékenység esetén a tevékenység helye szerinti jegyző az illetékes kereskedelmi hatóság.

Eljárás bejelentés-köteles termékkörök esetén

Bejelentés-köteles termékkör esetén a bejelentés megtételét követően megkezdhető a kereskedelmi tevékenység. Amennyiben jogszabály előírja egyes termékkörök esetén, hogy a forgalmazáshoz külön hatóság engedélye szükséges, akkor – bár működési engedélyt nem kell kérni – a külön engedély iránti kérelmet a tevékenység kötelező bejelentésével együtt a jegyzőhöz is be lehet nyújtani, aki azt továbbítja a külön engedély kiadására illetékes hatósághoz.

Élelmiszerek kereskedelmi forgalomba hozatalához nem kell külön engedélyt kérni, a kereskedőnek azonban FELIR azonosítóval kell rendelkezni. Tájékoztatás a FELIR azonosítóról: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1166156/FELIR+tajekoztato.pdf

Vendéglátás folytatása esetén a Kr. 4. mellékletében megjelölt vendéglátási formát is be kell jelenteni. A kereskedő köteles regisztrálni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ honlapján (www.ntak.hu) és rendelkeznie kell az NTAK számára adatot szolgáltató szoftverrel (2023. július 1-től).

Eljárás üzletköteles termékkörök esetén

Üzletköteles termékkört csak jogerős működési engedély birtokában lehet értékesíteni.

Amennyiben a kérelem megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, a kereskedelmi hatóság lefolytatja a működési engedélyes eljárást, majd a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.

Adatváltozás bejelentése bejelentés-köteles és működési engedély köteles termékköröknél

A kereskedő a nyilvántartás adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek, mint szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságnak. A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi. Az üzlet használatára jogosult személyében történő változást – amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti – annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult köteles bejelenteni.

Megszüntetés

Bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységnél: a szolgáltatási tevékenység megszüntetését a szolgáltató köteles a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságnak a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni.

Üzletköteles-termékkörök esetén:az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül be kell jelenteni a jegyzőnek. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja a működési engedélyt, és az üzletet törli a nyilvántartásból.

Bejelentés vagy engedély nélkül végzett kereskedelmi tevékenység esetén

A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését. Ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki.

RENDEZVÉNYTARTÁSI ÜGYEK

A zárt térben 300 főt, szabadtéren 1000 főt meghaladó létszámú rendezvények engedélyezésével kapcsolatos engedélyezési eljárás. {23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet}

Az ügyintézés kezdeményezhető: az ügyfél kérelmére (írásban vagy személyesen).

A kérelemhez csatolandó okiratok:

• biztonsági terv;

• tűzvédelmi szabályzat (amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi);

• építészeti-műszaki dokumentáció két példányban és tervezői nyilatkozat (az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, a külön jogszabályban meghatározottak szerint);

• építmény, terület használatának jogcímét igazoló okirat (tulajdoni lap kivételével);

• a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozat;

• szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás.

A rendeletet nem kell alkalmazni:

1. a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre;

2. a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;

3. vallási közösségek vallásos szertartásaira és rendezvényeire;

4. a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és

5. a köznevelési intézményekben, illetve a szakképző intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési önkormányzat jegyzője adja ki.

A rendezvénytartási engedély iránti kérelem eljárásában szakhatóságként részt vesz:

• a vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala;

• általános építésügyi hatóság, a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság vagy a műemlékeket engedélyező építésügyi hatóság (kivéve, ha a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedély került kiadásra),

• tűzvédelmi szakhatóság,

• rendőrség.

Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.

A kérelemhez csatolandó biztonsági terv tartalmazza:

• a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét;

• a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét;

• a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását;

• a biztonsági személyzet létszámát;

• az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint

• szabadtéri rendezvények esetében viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet.

Az üzemeltető, illetve a szervező kötelezettsége:

• A zenés, táncos rendezvény szervezője felel a biztonsági tervben meghatározott előírások betartásáért.

• A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel.

• A zenés, táncos rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről.

A szervezőre, illetve a biztonsági személyzetre vonatkozó szabályok:

• A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi.

• Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának személy- és vagyonőr képzettséggel kell rendelkeznie.

• A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.

ADÓÜGYEK

Polgárdi Város Önkormányzat adószámlaszámai

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján az adó alanya az, aki a naptári év első napján az adóköteles ingatlan tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adóalany. Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

Polgárdi Városában az adó mértéke: 22.000 Ft/év adótárgyanként és bérleti jogonként.

Az éves adót pótlékmentesen két egyenlő részletben adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. Késedelmes fizetés esetén az esedékesség napjától kezdődően késedelmi pótlékot számítunk fel. 

Az adózónak a magánszemély kommunális adójáról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Teendők az önkormányzati adóhatóság felé

• a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell bejelentkezni az iparűzési adó alá,

• adóbevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani és az adót egyidejűleg megfizetni,

• adóelőleg fizetési kötelezettségét az adózó önadózás útján teljesíti az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig.

Az adó mértéke az adóalap 2%-a.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény (Módtv.) a 2023. évtől bevezette a kisvállalkozó fogalmát. Kisvállalkozónak minősül az a vállalkozó, akinek/amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint. (Ha a vállalkozás működési ideje nem érte el a 12 hónapot, akkor az értékhatárt időarányosítani kell.)

2023. évtől az egyszerűsített adóztatást bármely vállalkozói csoport választhatja, például magánszemély, társas vállalkozás is. Fontos, hogy az a kisvállalkozó, aki/amely az egyszerűsített, új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, a helyi iparűzési adóban sem törvényi, sem önkormányzati rendeleti adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre nem lesz.

A Módtv. három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell alapul venni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén - napi időarányosítással - kisebb a bevételi sáv összege is.

TALAJTERHELÉSI DÍJ

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény célja a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése. A törvény alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el.

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

A talajterhelési díj alapja vezetékes ivóvíz szolgáltatás esetén a Fejérvíz Zrt. által a szolgáltatott víz mennyisége, egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt felhasznált víz mennyisége. Amennyiben egyedi vízbeszerzés esetén a mérésre nincs lehetőség (mérőóra nem került felszerelésre), akkor átalányösszegben kell megállapítani a felhasznált vízmennyiséget.

A talajterhelési díj alapja csökkenthető a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel, továbbá azzal a számlákkal igazolt vízmennyiséggel is, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából arra feljogosított szervezet szállít el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

Polgárdi Városában a talajterhelési díj alakulása: elfogyasztott/m3*1200 *1,5 területérzékenységi szorzó. 

A bevallás benyújtásának és a bevallott talajterhelési díj megfizetésének határideje minden év március 31. napja.

ADÓ- ÉS ÉRTÉKBIZONYÍTVÁNY

Az adó- és értékbizonyítvány Polgárdi város közigazgatási területére vonatkozóan tartalmazza az ingatlanok adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, valamint az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét. Az adó-és értékbizonyítvány kiállítása hagyatéki eljárás, gyámhivatali eljárás, bírósági végrehajtás, hitelfelvétel céljára történik.

ADÓIGAZOLÁS

A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

BEJELENTÉS A MAGÁNFŐZÉSRE SZOLGÁLÓ DESZTILLÁLÓ BERENDEZÉS TULAJDONJOGÁRÓL

A magánfőzésre vonatkozó szabályokat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2016. évi LXVIII. törvény szerint a magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. 

A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az előállítást megelőzően párlat adójegyet kell beszerezni az állami adó- és vámhatóságtól. 

TÚLFIZETÉS RENDEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

Ha az adózó adókötelezettségénél nagyobb összeget fizetett be, esetleg téves befizetést teljesített, illetve visszamenőlegesen adójóváírásra került sor, az adózó számláján túlfizetés keletkezik. Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről illetve más adónemre történő átvezetésről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

Állattartás, állatvédelem

Az állattartással- főként ebtartással- kapcsolatos lakossági panaszokat, bejelentéseket hatósági ellenőrzés keretében vizsgáljuk, Jogsértés megállapításra esetén az állattartót határozatban figyelmeztetjük és kötelezzük a jogsértés megszüntetésére. Ha ennek nem tesznek eleget, állatvédelmi bírság kiszabására kerül sor. Végső esetben a jogsértéssel érintett állatok hatóság általi elszállítása történhet.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. §-a szerint a települési - a főváros belterületén a fővárosi - önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott kóbor állat - amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté - az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani. Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság - az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett - az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. 

Üzletek éjszakai nyitvatartása

Polgárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről, a felügyeleti díjról és az üzletek működésével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekmények ellenőrzésének szabályozásáról szóló 17/2018. (XI.5.) önkormányzati rendeletének hatálya alá tartozó üzletek pénteken, szombaton és vasárnap, valamint a munkaszüneti napot megelőző napon 23:00 és 6:00 óra között, a hét többi napján 22:00 és 6:00 óra között nem tarthatnak nyitva.

A meghatározott nyitvatartási rendtől zártkörű rendezvények tartása esetén legfeljebb évi három alkalommal –bejelentés benyújtásával – külön engedély nélkül el lehet térni a rendezvény idejére.

Az üzemeltetőnek a bejelentést a rendezvény napját megelőző 5 nappal korábban kell benyújtani a Polgárdi Polgármesteri Hivatalhoz. A bejelentést nyilvántartásba veszik.

Az évi három alkalmon túl a nyitvatartási rendtől zártkörű rendezvények tartása esetén kizárólag alkalmi éjszakai nyitvatartási engedély birtokában van lehetőség. Az alkalmi éjszakai nyitvatartási engedély akkor adható ki, ha az üzlet működésével összefüggésben – a rendelkezésre álló adatok alapján - a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül panaszt, bejelentést nem tettek.

Az alkalmi éjszakai nyitvatartási engedély iránti kérelmet az üzemeltető legkésőbb a rendezvény napját megelőző 8. munkanapon nyújtja be. Az engedélyezéséről önkormányzati hatósági jogkörben eljárva első fokon a jegyző dönt, melyre a tavalyi évben két alkalommal került sor egy üzemeltető tekintetében.

Hatósági bizonyítványok kiadása

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 95.§ (1) bekezdése szerint a hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az ügyfél kérelmére - a felhasználás céljának feltüntetésével - adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. Számtalan ügykörben adható ki hatósági bizonyítvány, az alábbiakban a leginkább jellemzők kerülnek kiemelésre. 

Az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján az ingatlanon belül, ha több, de legfeljebb négy önálló, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 105. §-a szerinti lakás rendeltetési egység található, úgy a lakossági fogyasztó földgáz esetében kedvezményes többletmennyiség igénybevételére jogosult. Az ingatlanon lévő lakás rendeltetési egységek számáról a települési önkormányzat jegyzője kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki, amennyiben az ingatlanon található lakások kialakítása megfelel az OTÉK 105. §-a szerinti lakásmeghatározásnak.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerint 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető tulajdonos székhely, telephely címként csak olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék tartalmaz és e járművek számára ténylegesen tárolási helyül szolgál. Azt a tényt, hogy az ingatlan alkalmas a járművek tárolására a települési önkormányzat jegyzője igazolja. A tavalyi év során 2 db hatósági bizonyítvány került kiállításra a város külterületén lévő telephelyen történő tároláshoz kértek engedélyt. 

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 44. § (7) bekezdés j) pontja alapján jogszerű földhasználónak minősül, aki a jegyző által kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik. 

Hatósági bizonyítvány iránti kérelmet továbbá jellemzően címadatok, szociális ellátások bankhoz vagy közüzemi szolgáltatók részére történő felhasználására kérnek.