POLGÁRDI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA

Templom története

Ősi templom
 
A Monumenta Rom. Episcopatus Vesprimiensis III. kötetének 153. oldalán olvassuk, hogy 1458-ban május 9.-én Fehérvári Bálint Tamás a Batthyány / Bachián/ Szent Szűz plébánia templom szent Miklós oltárának rectora és Polgar Mihály György a polgárdi szent János évangélista tiszteletére szentelt plébánia templomban a Szent Szűz oltárának rectora, acolyíthusok, a szentrendek feladását kérték a római Szentszéktől. Tehát Polgárdinak már a középkorban volt plébánia temploma, melyet szent János evangélista tiszteletére építettek- egyik oltárát pedig a Szent Szűz tiszteletére szenteltek külön rectorral.
 
Második templom
 
A török uralom után Polgárdiról megemlékezik Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplójának 1752-53 évi kötete, melyet egyházmegyei múzeumunkban őrzünk. E napló 443. lapján olvassuk, hogy Batthyány Imre gróf Németújvárról 1773. márc. 10.-én levelet írt Padányi Bíró Márton veszprémi püspöknek, melyben jelentette, hogy a birtokában levő Polgárdi helységben meghalt a protestáns prédikátor és kéri a püspököt, hogy a tévtant kiszorítandó, adjon engedélyt, hogy az általa nevezett helyiségben épített templom megáldassék. Bíró Márton megyéspüspök 1753. évi fülei Puncta Praeliminaria par. Füle szerint a kis templom, helyesebben kápolna megáldását Bozsóthi Péter palotai esperes végezte el. Az új kis templom kőből épült. Titulusa: Epighania Domini. Ezen templomocska, illetve kápolna csak szentélye akart lenni egy későbbi nagy templomnak, az idők viszontagságai és a körülmények miatt 1852-ig változatlanul eredeti alakjában maradt, bár a hívek lélekszáma erősen szaporodott és az 1799- évi fülei Canonica Visitatio már sürgeti a nagyítást – elismerve egyébként, hogy a templom jó korban van és tiszta.
Az 1799 évi fülei Canonica Visitatio megjegyzi továbbá, hogy a templom titulusa megváltozott: új titulusa: Szűz Mária mennybemenetele. Ennek magyarázatát a plébánia történet adja. Az első plébános Feld Antal 1863-ban megkezdte a plébánia történetét, bevezetés képen adatokat közöl a múltból. Megemlíti, hogy Batthyány családban élő hagyomány szerint a szóban levő kis templomnak oltárképét „ Batthyány püspök” adományozta- nem mondja azonban meg, hogy Batthyány József későbbi bíboros és prímás, vagy Batthyány Ignác püspök volt-e az ajándékozó. A titulus megváltoztatásának idejét tekintve, Batthyány József esztergomi bíboros érseket kell a kép ajándékozójának tekinteni. Az ajándékozott oltárkép Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolta: így lett a templom titulusa is az Assumptio.
 
Harmadik templom
 
A szabadságharc lezajlása után újból megkezdődött az istentisztelet a kis templomban. 1852-ben gr. Batthyány István új templom építését határozta el a régi kis templom homlokzati rajzát, mint az építendő új – sorrendben harmadik- templom rajzait. Az új templom rajzait a kegyúr vette kezelésre és építette fel a sajátjából. 1853. év tavaszán vette kezdetét az építés. A kőműves munkát Schlett György kőműves, az ácsmunkát Rigler György fehérvári ácsmester végezte. Vodicska Sámuel uradalmi tiszttartó ellenőrzése és felügyelete alatt ugyanez év aug. közepére készen állott az új templom. Az eddigi / sorrendben a második/ kis templom repedezett boltozatát lebontották, két öllel alacsonyabbra szállították és ezen átalakítással az új, harmadik templom szentélyét képezte 1927-ig.
Az új harmadik templom oltárképét a grófi családnál lévő Endrész Antal rajztanár festette. A kép Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja koronáját a Boldogságos Szűz Máriának. A kép műemlék, ami ma is átalakított negyedik templom oltárképét képezi. Ekkor ismételten megváltozott a templom titulusa. Az új titulus: Szent István király templom.
 
A templomot 1853. augusztus 21.-én Farkas Imre megyéspüspök benedikálta. Az Altare Portatile-be szent Modestusés Modestina vértanuk ereklyéit helyezte el, az oltárkő pecsétjét Jekkelfalusi Vince püspök 1867. ápr. 9.-én megújította.
A polgárdi 1885. évi Puncta Praeliminaria szerint a harmadik templom 1873-ban átalakításon ment át – a mennyezetet és tornyokat magasították amely után Molnár János szabadbatthyány esperes újra benedikálta. Az átalakítás szorgalmazója gr. Batthyányi László őméltósága volt, méreteiről a historia domus számol be.
  
Negyedik templom
 
1873-tól 1927-ig az apró kegyúri helyreállításokon kívül a harmadik templom lényeges változáson nem esett át. 1929-ben a templom épületét sürgős volt javítani. A hívek sürgetésére a kegyúri család elrendelte a templom renoválását. A renoválás munkálatait használták fel a hívek arra, hogy a templomot megnagyobbítsák.
A nagyobbított, sorrendben tehát már negyedik templomot, alulírott Shvoy Lajos megyéspüspök benedikálta 1930 Pünkösd hétfőjén. 1937-ben a templomot Aradi Ignác, akkor c. esperes, polgárdi plébános saját költségén kifestette, a hívek pedig a háromhétig tartó festési munkálatok alatt a munkásokat élelmezték. A templom festés tervét Funschler Móricz készítette, ő végezte a kivitelezést is, kivéve a mennyezet két nagy figurális képét, melyeket mezőkövesdi Takács Imre festett
 
 
Képek a jelenlegi templomról
 
 
 A plébánia alapítása
 
Polgárdi plébánia területének túlnyomó része 1863-ig a fülei plébániához tartozott, bár a kat. hívek száma mindig  több volt mint Fülén. Így az 1818. –évi fülei Can. Vis. Szerint Fülén 274, Polgárdin 351 hívő volt. Az 1847. évi fülei Can. Vis. Szerint Fülén 293, Polgárdin 426 hívő volt. A fülei plébános minden harmadik vasárnap járt ki misézni Polgárdira. A grófi család 1781-ben kastélyában családi kápolnát állíttatott fel és udvari káplánságot szervezett. A kastélykápolnát Szabó János székesfehérvár- felsővárosi esp. plébános szentelte fel. Az oltárkép a szentcsaládot ábrázolta. A kegyúri család megengedte, hogy a polgárdi hívek azon a vasárnapon, mikor a fülei plébános nem jön Polgárdira misézni, a kastély nyilvános jellegű kápolnájában hallgathassanak szentmisét. 1852-tól, a harmadik templom megépítésétől kezdve a kegyúri család úgy rendelkezett, hogy udvari káplánja mindazon vasár és ünnepnapon, amikor a fülei plébános nem jött misézni Polgárdiba, a kis templomban misézzék a hívek számára. A templom építéssel az önállósítás gondolata mind erősebb lett Polgárdin. Szabó János a fülei plébános halála alkalmával az üresedés ideje alatt úgy a hívek, mint a kegyúr kéréssel fordultak a főpásztorhoz, hogy Polgárdit tegye önálló lelkészséggé. A főpásztor örömmel tett eleget a kérésnek, és 1863-ban kuráciává nyilvánította Polgárdit oly képen, hogy a lelkész egyben udvari káplán is volt. A lelkész advent idejét kivéve hétköznap a kastélykápolnában misézett, vasárnap és ünnepnapokon pedig a templomban. A lelkészség megalapítását gyorsan követte a plébániai rangra emelése, amit Pauer János megyéspüspök 1886-ban okmányával erősített meg. 
 
A plébánosok névsora
 
Feld Antal (1860 – 1896), Szórádi Gyula (1896.), Angyal Ferenc (1986 – 1917), Aradi Ignác (1917 – 1960), Almásy Ferenc (1960 – 1962), Pásthy Antal (1962 – 1968), Bogó István (1968 – 2006)
 
Káplánok
 
Lányi Vince (1924-26), Tomecz József (1926-27), Mátrai Ferenc (1927-30), Illadik Nándor (1930-32), Kaszt Péter (1932-33), Kovács Géza (1933-36), Zalán Pál (1936-37), Németh Károly (1936-37), Németh István (1937-39) ,Dizmacsek Ferenc (1939-40), Id.Molnár István (1940), Visy Ráfael (1940-44), Szakszon Dezső (1944-46), ifj.Szabó Pál (1946-47), Kincses István (1946-47), Horváth Dénes táb.esp. (1947), Ifj.Molnár István (1947-49), Ágh Kálmán esp. (1949-51), Bélafalvi Imre (1951), Keszthelyi Ferenc (1951-52), Eszéki Imre (1952), Tóth István kis. Lelk. (1953)
 
Miserend:
 
Hétfő: 17.00, Kedd: 7.00, Szerda: 7.00, Péntek: 7.00, Vasárnap: 9.30
 
Adventben a RORATE (hajnali) szentmisék reggel 6.00-kor kezdődnek.
 
Cím, elérhetőségek:
 
Polgárdi Római Katolikus Plébánia
8154 Polgárdi Kossuth utca 175.
Telefon: 06-22-366-309
Plébános: Barta Tibor

 


Időjárás

előző hónapelőző hónap 2017. február következő hónapkövetkező hónap
HKSzCsPSzV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728 

 
Képújság

Facebook

Hirdetés



Kapcsolat
Polgárdi Város Önkormányzata

8154 Polgárdi, Batthyány u. 132.
Tel/fax: (22) 576-230
onkormanyzat@polgardi.hu